Jegyzetben az 2. fejezet első része (21-től 26. oldalig). http://stegerjozsef.web.elte.hu/teaching/szamalap.pdf
Könyv: Wettl Ferenc és társai - LaTeX kézikönyv - ISBN:963 545 398 1: http://math.bme.hu/latex/lakk.html
TOBIAS OETIKER - LaTeX 78 percben: http://math.bme.hu/latex/dl/latex78.pdf
A tipográfia, azaz a kiadványok kinézetének megtervezése önálló szakma. Rengeteg írott is íratlan szabállyal. A szabályok egy részét az irodai programcsomag szövegszerkesztő is használják, illetve mikor megformázunk bennük egy szöveget, lényegében tipográfiai és tördeléstechnikai műveleteket végzünk. Viszont az biztos, hogy alig vagy egyáltalán nem ismerjük pontosan a kiadványszerkesztési szabályokat. Ezt orvosolja a LaTeX szoftver, ami egy komplex nyomdai rendszer, ami közel nyomdakész terméket állít elő a szövegeinkből, anélkül hogy mi magunk elsajátítottuk volna a nyomdászi szakmát.
A LaTeX-hez rengeteg könyv van, mivel rendkívül összetett programról van. (Online ingyenesen elérhető a "LaTeX 78 percben": http://math.bme.hu/latex/dl/latex78.pdf, de kapható a Latex kézikönyv is (Mayer Gyula - Szabó Péter - Wettl Ferenc)). Ezenfelül temérdek angol nyelvű forrás van a LaTeX használatához.
A mai órán megismerkedünk a LaTeX működésével, és létrehozzuk első "művünket". A LaTeX dokumentumok szerkesztése, sokban hasonlít a programozásra, hiszen itt a begépelt fájlba parancsokat gépelünk a szövegünk köré, melyekkel utasítjuk a LaTeX fordítót, hogy milyen módon történjen az adott írásunk formázása.
A LaTeX használata során több lépésben készítünk az általunk megírt "forrásfájlból" nyomtatható dokumentumot. Első lépésben megírjuk a forrásfájlunkat, melyekben benne vannak a szükséges parancsok és a dokumentumba beírt szöveg/kép/képlet stb. is. A forrásfájlunkat ezután átalakítjuk egy vagy több lépcsőben nyomtatható fájllá.
Mint ahogy a fenti folyamatábrán látható két módszer is létezik a pdf fájl elkészítésre. Mi a pdflatex
-et fogjuk bemutatni. Megjegyezendő azonban, hogy vannak különbségek a két fordító között (latex
illetve pdflatex
), többek között a támogatott képformátumok:
Akinek linux fut otthon, egyszerűen telepítse a latex programcsomagot és az órán megismert eljárást használhatja.
Windows-ra először telepíteni kell a MiKTeX alkalmazást: http://miktex.org/ Ez egy grafikus felületen futó LaTeX program. Viszonylag gyorsan meg lehet tanulni.
Ezen programoknak lényege, hogy megkönnyítik a forrásfájl megírását, és egyszerűsítik az átalakításukat. Léteznek offline és online programok is. Az egyik szeléskörben használt offline program a Texmaker (http://www.xm1math.net/texmaker/). A program rendelkezik magyar nyelvű felülettel is. Mind Linux mind Windows alá telepíthető, de ne felejtsük el előbb magát a LaTeX fordítót telepíteni (latex illetve MiKTex programok).
Ezek olyan LaTeX szerkesztők, melyek a felhőben futnak. Rendelkezésünkre áll némi tárhely ahová feltehetjük a becsatolt fájlokat, és megírhatjuk a kódot.
A LaTeX számos parancsot vár a felhasználótól, még azelőtt, hogy elkezdenénk írni a törzsszöveget. Ezek a parancsok szolgálnak a dokumentum típusának, nyelvének, méretének stb. beállítására. Illetve itt kell megadni a használni kívánt csomagokat is, melyekkel a program például képes lesz képeket beilleszteni a dokumentumba. A LaTeX-ben több különleges karakter létezik, mint amilyen "\" vagy a "%". Míg az első a parancsokat előzi meg, addig a második a kommentek kezdetét jelenti (ezek olyan szövegrészek, amik NEM jelennek meg a kész dokumentumban).
Alfabetikus parancsok: Ezek a parancsok egy \-ből és egy angol szóból állnak, melyekkel utasítjuk a LaTeX programot.
\section{Izé} % "Izé" számozott fejezet
Csillagos parancsok: Hasonlóak az alfabetikus parancsokhoz, de attól némileg eltérő eredményt érünk el:
\section*{Valami} % fejezetcím szám nélkül
Kétjeles parancsok:
\\ % Sortörést helyez el
Kommenteket LaTeX
-ben a %
-jellel lehet írni
% ez egy komment, nem jelenik meg a pdf-ben
A LaTeX-ben a parancsokat általában {}
-k közé írjuk, az extra parancs modósításokat pedig []
-k között tehetjük meg.
\documentumclass[a4paper]{book}
A dokumentumtípus, illetve a szögletes zárójelek közé különféle kapcsolókat (ilyen lehet a papírméret, betűméret stb.) tehetünk. Általában az article
típust használják leggyakrabban a diákok.
article: Cikkek írására szolgál. Leggyakrabban ezt használjuk. (Default: A4, 12pt)
book: Könyvek készítésére létrehozott osztály
report: Beszámolók, tanulmányok készítésére használt osztály
slides: Fóliaíráshoz való stílus
letter: Ezt használjuk levelek írásához
Egyebek: proc, ltxdoc, ltxguide, ltnwes, minimal
Használata:
\documentclass[kapcsoló1, kapcsoló2, stb.]{osztály}
Papírméret: a4paper, letterpaper, stb.
Betűméret: "pontban" kell megadni, pl.: 12pt, 20pt ...
Oldalszedés: Lehet egyoldalas (oneside) és kétoldalas (twoside)
Fekvő oldal: landscape
Több oszlopos oldal: onecolumn, twocolumn
Címoldal készítése: titlepage, notitlepage
\documentclass[12pt, a4paper, oneside, notitlepage]{article}
\part{NÉV}
(letter osztályban nem elérhető)\chapter{NÉV}
(csak book és report)\section{NÉV}
(letter osztályban nem elérhető)\parahraph{NÉV}
(letter osztályban nem elérhető)Megj.: \section*{NÉV}
és \subparagraph
letter osztályban nem elérhető
\part{NAGYKUTYA} %--- Rész \section{NAGYCICA} %--- Fejezet \subsection{kiskutya} %--- Alfejezet \paragraph{kiscica} %--- Paragrafus
\usepackage[]{}
Vannak olyan parancsok, amik egy adott szakszra vannak hatással, így meg kell jelölni az elejüket és végüket. Ilyen a dokumentum eleje-vége:
Szövegtörzs kezdete
\begin{document}
Szövegtörzs vége
\end{document}
A LaTeX automatikusan töri az odalakat és a sorokat a beépített tipográfiai tudásának köszönhetően, viszont van lehetőség ezek felülbírálatára, és kérhetjük a rendszert, hogy helyezzen el "extra" szövegtörést a jelölt helyen.
\\
: Új sort kezd az adott helyen, behúzás nélkül\newpage
: Új oldalt kezd az adott ponton\pagebreak
: Erölteti az oldaltörést\linebreak
: Megtöri a sort\newline
: Új sort kérAhhoz hogy a LaTeX használni tudja a magyar ékezetes betűket különböző csomaggokkal kel felkészíteni a fordítót.
Elő lépésben meg kell mondani a LaTeX-nek, hogy a kapott szövegfájl tartalmaz ékezetes betűket. Ma két fő kódolása van a leütött billenytűknek az Unicode és ASCII. A linux az UTF-et használja alapértelmezésben, míg a Windows az ASCII-t. Erre mindig vigyázni kell, mikor szöveges fájlt viszünk át a rendszerek között! A magyar billenytűzetet ezen az órán UTF-8 szerint fogjuk a rendszer számára kódolni. Megj.: Másik lehetőség lenne a 'latin2'.
A LaTeX számára a bemeneti billentyűzetet az inputenc
csomag meghívásával lehet beállítani:
\usepackage[utf8]{inputenc}
A magyar karakterek megjelenítésére is fel kell készíteni a végső PDF-et. Erre szolgál a fontenc
csomag.
Innen nekünk a 'T1' kell majd. Ref: http://mirror.hmc.edu/ctan/macros/latex/doc/encguide.pdf
\usepackage[T1]{fontenc}
Ha szeretnénk a magyar "nyelvtant" is használni például szavak elválasztásánal akkor szügség van a babel
csomagra:
\usepackage[magyar]{babel}